A Bolognai Rendszer talán a legnagyobb pusztítást a tantervek összekutyulásával vitte véghez.

Az 5 éves képzés rugalmasabb volt

Ha megnézzük egy korábban érvényes öt éves kreditrendszerű képzés tantervi hálóját (a tantárgyak elvégzésének ajánlott ütemezését), gyakran azt láthatjuk, hogy az első két-három évbe lehetetlen mennyiségű tantárgy van besűrítve. Ha a hallgató mással is foglalkozik: tudományos diákköri munkával, dolgozik, mást is tanul, stb... -- akkor tényleg lehetetlen elvégezni ennyi tárgyat 3 év alatt! Nem is beszélve arról, ha estleg elégségesnél jobb jegyre vágyik, vagy netán valamit meg is akar érteni a tananyagból. Így aztán a hallgatók 90 %-a egyéni ütemezést alakított ki -- és erre az 5 éves képzés meg is adta a lehetőséget: azokat a kurzusokat, melyek érdekelnek, és szükségesek a szakirányomhoz, hamarabb elvégzem, a számomra kevésbé fontos tárgyakat, szigorlatokat pedig majd megcsinálom a 3-4-5. években. Így egyáltalán nem volt lehetetlen fájó áldozatok nélkül, 5 év alatt elvégezni egyegyetemi szakot.

3+2 év

A Bolognai Rendszer aztán alaposan keresztbe tett nekünk. Először is a képzéseket ketté kellett vágni egy 3 éves és egy 2 éves szakaszra: előbbi a BA (Bachelor of Arts, a bölcsész szakokon) vagy BSc (Bachelor of Sciences, a természettudományos szakokon), utóbbi az MA (Master of Arts) vagy MSc (Master of Sciences). Ez még önmagában nem hangzik olyan borzasztónak.

A Bolognai Rendszer bevezetéséről már évekkel előre beszéltek az emberek, de senki nem tudta hogyan is lesz pontosan. Az oktatók igazából csak a bevezetést megelőző 1-2 évben szembesültek azzal, hogy be kell nyújtaniuk a tantárgyi tematikákat a BSc tantervekhez. De ez legtöbbször annyiból állt, hogy elküldték a már meglévő tantárgyak tematikáját. Ha a Bolognai Rendszer bevezetése előtt fél évvel megkérdeztünk egy oktatót, általában azt válaszolta, hogy halvány gőze nincs arról, mi lesz az új rendszerben, és hogy mit akarnak egyáltalán a bevezetésével. Aztán voltak mindenféle tanszéki, intézeti, meg kari értekezletek. A végeredményt pedig ma már mindenki láthatja.

Hogyan préseljük bele 5 év anyagát 3 évbe?

A legtöbb szakon a tanterv nem igazán változott, néhány tárgyat, ami eddig a 4.-5. évben volt, belesűrítettek a 3. évbe. Hozzácsapták a kötelező ideológiai képzést (Európai Unó, minőségbiztosítás, marketing, menedzsment...). De megszűnt a rugalmasság, hiszen muszáj elvégezni mindent az első 3 évben, mert akkor kapja meg az ember a BA vagy BSc diplomát, és az kell az MA vagy MSc elkezdéséhez. A sokkal több tantárgyat egyrészt lehetetlen, másrészt értelmetlen elvégezni 3 év alatt. Ezt az is alátámasztja, hogy egyes szakokon csupán a hallgatók cirka 10 %-ának sikerült ez. Ráadásul egyes tárgyak kredit értéke csökkent, pl. 3-ról 2, vagy 2-ről 1 kreditre (1 kredit ~ 30 óra tanulást jelent). A félévenként ajánlott elvégzendő kredit mennyiség továbbra is 27-33 kredit maradt, de bőven akadnak olyanok, akik akár 40 kreditet is elvégeznek. Ez a "kredit infláció" is azért alakult ki, mert több tárgyat akartak belesűríteni az első 6 félévbe.

Még egy mellékhatása van a tantárgyak összesűrítésének: kevesebb szabadon választható, és több kötelező tantárgy. Ha bármilyen egyediséget akarsz vinni a képzésedbe, érdeklődsz valami extra tantárgy iránt, akkor azon veszed észre magad, hogy megint 40 kreditet vettél fel, és a végén még fizethetsz is az egyetmnek az extra kreditekért (érted: minél érdeklődőbb vagy, annál többet fizess!).

Csak semmi egyénieskedés!

A korábbi rendszeren is lett volna bőven javítani való: sokkal-sokkal több rugalmasság kellett volna a tantárgyak megválasztásában, szabadságot kellene biztosítani a hallgatóknak, hogy azt tanulhassák, ami igazán érdekli őket. Ezzel szemben a Bolognai Rendszer minden eddiginél több kötöttséget, szigorúan szabályozott tanterveket hozott.

A kötelező -- de sokszor értelmetlen és színvonaltalan -- tárgyakkal lefoglalják a hallagatók minden idejét és energiáját. Ha tényleg tanulni akarsz, nehéz dolgod van, és sok értelmetlen szivatást kell elviselned az egyetemtől, mire megkapod az egyre kevesebbet érő papírt...

A bejegyzés trackback címe:

https://bolognaciki.blog.hu/api/trackback/id/tr291800146

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

bonebear · http://cinca.blog.hu 2010.03.01. 20:02:54

Ez nem minden szakon van így. Nem szerencsés általánosítani.

jucus88 2010.03.01. 20:21:58

És még az áldott minorokat nem is említetted...

Dr Milton 2010.03.01. 20:26:40

Egyet tudok érteni az írás alapvetéseivel. Én végzek mellékszakot, ún. minort is a fő szakom mellé, de nem szól másról mint a tárgyak kipipálásáról. Eddigi szabadon választott tárgyaim száma: 1

Előadásra meg nem járok csak seminariumra

misc · http://misc.blog.hu 2010.03.01. 20:27:21

aki nem tud egy bachelor képzést 3 év alatt (najó legyen 3 és fél) elvégezni annak egyébként sincs sok keresnivalója a felsőoktatásban..

2010.03.01. 20:39:44

a poszt túl általánosító. érdekelne, a posztoló hol tanul, hogy ezeket írja?

Demotivation postah · http://www.demotivalo.com 2010.03.01. 20:39:45

@SCUMM: haha, lehet igazad van, de te ezt felsőoktatásnak neveznéd?:D Én inkább egy kalap szarnak.

Demotivation postah · http://www.demotivalo.com 2010.03.01. 20:43:45

Másrészt pedig akkor az emberek 85%-nak nincs keresnivalója a felsőoktatásban, azt vesszük alapul, nálunk az évfolyamom nagy része már másodikként jött ide, miután nem tudott elvégezni egy olyan szakot, amiről azt gondolta hogy el fogja tudni, és most itt szenvednek.

Sadist 2010.03.01. 20:54:24

"... mire megkapod az egyre kevesebbet érő papírt..."

Az a papír azért ér egyre kevesebbet, mert a középiskolában kettessel bukdácsoló félnótást is felveszik a felsőoktatásba.
Azért ilyen szar a statisztika, mert rengeteg idiótát felvesznek, csak hogy Állam bácsitól több pénzt kapjanak.
Kőkeményen meg kéne szabni, hogy 320 pont alatt NEM lehet felvenni senkit. Ha középiskolában egy erős négyest nem tud összehozni, akkor mit gondolnak, mit fog csinálni egyetemen? Pontosan, kibukni az első vizsgaidőszakban.

lüke 2010.03.01. 20:56:23

a németek ugyanígy ágálnak ellene

ez csupán rejtett adóbeszedés, munkahely megtakarítás és dolce vita az ifjúságnak:)

daniferi 2010.03.01. 21:06:03

@Sadist: Hát igen, én meg ezért fogok éhen halni, mert már minden hülyét felvesznek, így az érettségim semmit sem ér. Hiába lett ötös matek érettségim, s engem is röhögve felvennének a szakok nagy részére, csak az a fránya tandíj. Ördögi kör ez, nincs pénzem tanulni, de többet se kereshetek, mert tanulatlan vagyok.

Chapell 2010.03.01. 21:06:24

@Sadist: Ha sose végzi el az egyetemet a félnótás, akkor mégis mitől érne kevesebbet a papír? Az hogy felveszik, még messze nem jelenti azt, hogy valaha papírja is lesz.

Amúgy pl info képzés egyértelműen így van, ahogy le van írva. 5 év anyaga besűrítve 3-ba. De ha belegondolsz, koncepció nélkül nem is lehet máshogy, mert ha 5 évig tartott eddig hogy a "szakmát" megtanuld, akkor akármit csinálnak, nem lehet 3 év alatt "Bachelor" szinten megtanulni. Mert vagy tudod, vagy nem.
Ennek köszönhetően mindenki fikázza az info BSc-seket és rájuk se akarnak nézni MSc nélkül, holott az MSc tömény faszság 2 évig, kutatóintézeteken kívül másnak nincs is szüksége MSc-sekre. Amíg a munkaerőpiac ezt nem érti meg, és a BSc-t gagyi főiskolásnak tekinti, nincs miről beszélni.

Kenedy1 2010.03.01. 21:06:34

Ez a rendszer nem más mint egy zsidó gépezet!

Assam. 2010.03.01. 21:47:15

Üdvözlet, szeretnék néhány szót hozzáfűzni a kommentekhez.

A téma: valóban nem való a felsőoktatásba, aki nem végzi el 3 év alatt a BSc-t?

Hogy mindenkit felvesznek a fejkvótarendszer miatt, az igaz. Utána azonban jön is a kegyetlen szivatás. A cikkből nem derült ki, ezért pontosítanám: a cca 10%, akik időben elvégzik a BSc-t, nem az összes felvett 10%-a, hanem a másodévben induló szakirányos képzés hallgatóinak a 10%-a. Eddigre már mindenki abbahagyta, aki nem gondolta komolyan és csak melegedni járt (> mint az indulók fele), és néhány igyekvő, kitűnőre érettségiző stréber vagy már a középiskolában kutató, igazi érdeklődő, tehetséges diák is le van maradva a tantárgyakkal, mert itt-ott túlkapások történtek a "szűrésben", és az néhány olyat is elért, akit marhára nem kellett volna (az ilyesmi ugye sosem tud biztosan szelektív lenni, mindig vannak ártatlan áldozatok). (Megjegyzem: az egyszer begyűjtött lemaradás - hála a szakmailag indokolatlan és rigolózus előfeltétel-rendszernek - teljes mértékben behozhatatlan, és az eredménye az, hogy negyedévesként, mivel az MSc-t nem kezdheted el, be kell érned a maradék 2 db BSc-s tárgyad végzésével, amit higítasz némi soha nem látott specivel, mert azért a 15 felvett kreditnek meg kell lennie.)

Szóval: Másodév első félévéig nagyjából a hallgatók fele marad le. A másik felének 10%-a végzi el a szakot három év alatt, vagyis azoknak a 10%-a, akik nem csak papíron, hanem érdemben is el tudják kezdeni a szakirányos képzést. Akárhogy is nézem, ez már csak néhány %. Szerintem ennyi (és itt most a komplementer halmaz számossága értendő) hülyegyerek a világon nincs.

Másik ellenérvem: a személyes ismerettségeim. Szorgalmas, érdeklődő, már elsőévesként TDK-zó (lehet, hogy éppen ez volt a baj?), középiskolában versenyző diákok - azon kívül, hogy nem is az iskolai verseny és a tanulmányi eredmény az alkalmasság fokmérője - ugye senki szerint sem túl hülyék ahhoz, hogy időben abszolválják a szükséges tárgyakat? Ugye senki nem gondolja őket "felsőoktatásba nem valónak"? Mert én ismerek sok ilyen embert.

Aztán...mi van még... Pl. szinte minden témáról duplán van tantárgyunk. Egyszer tölteléktárgy-szinten, másodszor "komoly, elméleti tárgyalással". Természetesen a tölteléktárgy-szint letétele is erőfeszítés (sokan ezeknek a gyakorlatain buknak meg), de ezek nem adnak sokat, ellenben azt eredményezik, hogy szinte nincs mikor aludnunk a rengeteg 2 kredites tárgy (és >10-12 vizsga) eredményeképp. Viszont köszönhetően az időhiánynak, nincs idő arra sem, hogy az elméleti tárgyakhoz megkívánható matematikai szintre kerüljünk, nem tudjuk megalapozni matematikailag a tudásunkat...

Nemsokára én is fogok írni egy bejegyzést, úgyhogy hagyok arra is a gondolataimból. Még annyit, hogy az általam leírtak a ELTE, Fizika BSc fizikus szakirányáról szóltak. :)
És bárki, aki hozzászól, vegye figyelembe, hogy nagyon eltér a bolognai rendszer alkalmazása és hatása a bölcsész és a természettudományos szakokon.

Dr Milton 2010.03.01. 21:52:57

Amúgy kötelezővé kéne tenni a tanrendbe beépített nyelvoktatást is, mert azt szinte mindenhol elvárják és sehol sem tanítják.

Haile 2010.03.01. 22:11:45

@Sadist: én félnótásként kerültem be (még a 90-es évek elején) a felsőoktatásba. Annyira gyenge voltam a szak(!)középiskolában (nem értem el a 80 pontot a 120-ból), hogy meg kellett írnom a mat-fiz felvételit 12-13 pontra, hogy szóba álljanak velem a fősulin. Finoman szólva nem én voltam a leggyengébb. Meglepő volt pontszámmal felvett ex gimnazistákat mechanika vizsga előtt korrepetálni. Ennyit a bukdácsoló félnótásokról. (Persze ez majd 2 évtizede volt, és azóta sokat változhatott a színvonal. Akkor még éppen meg volt a becsülete a szakközépiskolai képzésnek. Egyáltalán vannak még középfokú szakképző intézmények ebben az országban?)

Sword 2010.03.01. 22:30:37

@Haile: 3-4 között voltam középsuliban.
Természettudományos "alapozó" szarságokkal most is nagyon szenvedek, mert hülye vagyok hozzá, utálom és semmi szükségem rájuk... Ellenben szakmai tárgyakból 4-5 vagyok, amiből a legtöbb gimnáziumból kikerült vízfejű megbukik, mert leendő gépészmérnök létére két csavart nem tud megkülönböztetni...
Szóval ez ilyen dolog.
De ami borzasztó és az előbbinek részben oka, az 0 gyakorlati képzés.
Anno erre volt a főiskola. Most lesz (ha lesz) egy alap diplomája az embernek, sok felesleges tudással, semmi gyakorlati tapasztalattal. Még szerencse, hogy érdekel és utánajárok a dolgoknak magam is.

Sadist 2010.03.01. 23:37:26

@Chapell: Mással csináltatja meg az otthoni munkáit, puskázik a vizsgákon, vagy egyszerűen csak átvergődik egy kettessel.
A volt tanárom, jelenleg főnököm egyszer mesélte, hogy ment már oda hozzá hallgató, hogy adja már meg a kettest abból a tárgyból, mert végülis már csak az hiányzik neki a diplomához, meg ő az 5 év alatt nem igazán programozgatott, meg nem is szeret programozni. Ezt így egy informatika szakon.
Akkor mondta a tanárom, hogy ilyennel ne menjünk oda hozzá, mert ha az ilyeneket átengedi, azzal csak a saját diplomáját degradálja.

Sadist 2010.03.01. 23:45:35

@Sadist: Ja és azt még tegyük hozzá, hogy ha egy ilyen megkapja a diplomát, és később valahol rájönnek, hogy mekkora kontár, akkor egymaga tönkreteszi azt a renomét, amit másik 100 hallgató felépített.

Sadist 2010.03.01. 23:52:28

@Haile: Akkor örülj, mert te vagy a ritka kivétel, a többség nem olyan, hogy kettessel megy felsőoktatásba, ahol aztán hozza az erős négyest. Egy-két példát mindig lehet hozni, szerintem itt is tud bárki olyat mondani, hogy "nézd meg ezt a srácot, hogy megemberelte magát az egyetemen, pedig középiskolában még azt mondták semmire se fogja vinni".

Môžeš mi pomôct'? 2010.03.01. 23:59:59

Szerintem ez egy jó rendszer.
Az ovi a csákóhajtogatásról szól, az alapfok írás, olvasás, szorzótábla, 800 szó egy idegen nyelven, a középiskola ugyanez plusz szerelem, és ábrándozás, a bachelor spéci szakismeretek, és a master ugyanez némi értelmiségi rálátással, kitekintéssel. A phd-t és társait hagyjuk, az egyetemi karrierről, vagy szimpla címkórságról szól.
De nyilvánvaló a cél, hogy valaki előbb szerezzen spéci szakismereteket a rendszerben, és később művelődjön. Ami okés. Általános műveltséggel Dunát lehet rekeszteni, és még azt se. Szakemberek kellenek, akik vagy műveltek, vagy nem. És akik erre mindenféle multi és interdiszciplináris szarságról vakernak, azok általában a szakma nagy, szar, komenizmusban beágyazott, semmihez se értő vízfejei, ill. ezek beetetettjei, rokonai, komái, lekötelezettjei.
Plusz tudni kell, hogy amúgy a diploma egy papír. Épp ma mondja a feleségem, hogy csináljunk a lányomnak aranylemezt (Király Linda nem érintett). Úgy számolom kb. 300eHUF körül ki lehetne hozni szerzői kiadásban ezerötszáz maxit, papírtokban tán még olcsóbban is. Ennél OTP részvényeken tavaly naponta többet nyertem, szóval benyelem a veszteséget ha egyet se adok el. De minek a lányomnak aranylemez? Szóval igazából ugyanez áll a diplomára is. Szert se ér.
De ha valaki érti a dolgát, azt kényszerűségből előbb utóbb meg fogja keresni az, aki nem érti, de fizetik, hogy a cucc meg legyen csinálva.
Szóval tanuljatok skacok, mert bár az emberekhez, az utazáshoz, a kommunikációhoz, nomeg a világbékéhez nem feltétlen szükséges, hosszú távon előbb utóbb mégiscsak megtérül.

Chevallier 2010.03.02. 00:18:08

Most csak én látom nem jól, vagy ezt is csak a magyarok tudták ilyen hülyén átvenni. Magyarországon a mérnök is BSc-t kap?
Tapasztalat szerint itt nálunk ez van:
BA/MA - Bachelor/Master of Arts
BSc/MSc - Bachelor/Master of Sciences
BEng/MEng - Bachelor/Master of Engineering

Magam is az utóbbi közé tartozom, de Magyarországon miért nincs senkinek fogalma róla, hogy mi az? Miért kérdezi tölem mindenki, hogy "ja, BSc?"

Amúgy teljesen egyértelmü, hogy a szigorított tantervek az európai szintü "tantervszabványosítást" tüzte ki célul, hogy a müszaki infós madridban ugyazat kapja meghatározott idön belül, mint a müszaki infós münchenben. Egyébként meg nem kötelezö 3 év alatt elvégezni mondjuk a Bachelort, lehet 4 év alatt is és lehet áthallgatni vagy szakot váltani is. Illetve ha megvan a Bachelor, akkor a felépítö Master képzést sem kötelezö ugyanott folytatni, lehet váltani az érdeklödési kört. Szóval rugalmas és most már piacorientáltnak is nevezhetö ez a rendszer (legalábbis föiskolai szinten). Persze másképp rugalmas, mint eddig, de meg lehet szokni.

Maestro 2010.03.02. 00:33:27

BME info bsc-ről tudnék szólni pár szót. Sokféle ember jár ide, a sztereotípiák zömét le is fedik, vannak itt alkesz-rokkerektől kezdve a normális egyetemistán át az egészen hihetetlenekig, most volt egy srác, 8,47-es ösztöndíjátlagot csinált, ami kb 50 kreditnyi 5-össel megcsinált tárgyat jelent.

Most ott tartunk, hogy ha nem akarsz kifutni az időből, akkor a bsc szakirányig felejts el mindent az egyetem előtti életedből, hogy jártál ide, csináltál ezt, csináltál azt...

Én elcsesztem, kifutok az időből, most dolgozom egyetem mellett, de (mivel nincs diplomám még..) nem találok olyan állást amiből annyit félre tudnék tenni, hogy a költségtérítéses képzést csak arra koncentrálva tolhassam.

na mindegy, számtalanszor volt már kesergés mindenféle fórumon, nagy szopás ez az egész, koncepciótlan, átgondolatlan, de ez van. szopó.

qqri 2010.03.02. 03:14:30

2000 előtt még ért valamit egy egyetemi diploma.. de manapság a "gábordénes" és "kodolányi" időszakban a fizess és átrugdosnak elv megy. Hiába, az oktatás is csak egy lett az üzletek között, akárcsak a szám.tech., autó, hifi, stb...
.
...és ez nagyon nem jó így....

Pepe135 2010.03.02. 07:16:56

Akkor jöjjön egy kis rideg valóság!

A HR-es elkezdi nézni a jelentkezőket:
Ba/BSC kuka.
Lehetőleg olyat választ aki teljeskörű képzést kapott 8 régi, osztatlan, vagy MA/MSc.

És egy apróság. sokkal kevesebb master hely van meghírdetve, mint Ba. Pár éven belül rengetegen koppannak, hogy elértéktelenedik a diplomájuk.

Terézágyú 2010.03.02. 08:17:51

BA = alapszak, alapdiploma
MA = mesterszak, mesterdiploma

"bölcsész mesterdiploma"
"mérnök alapdiploma" stb.

De mi a BSc...? :)

@Pepe135:

"A HR-es elkezdi nézni a jelentkezőket:
Ba/BSC kuka.
Lehetőleg olyat választ aki teljeskörű képzést kapott 8 régi, osztatlan, vagy MA/MSc. És egy apróság. sokkal kevesebb master hely van meghírdetve, mint Ba."

Mi ebben a furcsa???? Eddig is több főiskolai hely volt mint egyetemi, eddig is többet ért egy egyetemi diploma mint egy főiskolai...

A bolognai rendszer szerint mindenki először egy "főiskolai" diplomát szerez, és utána, ha akar, egy "egyetemit"...

flugi_ · http://fundi.blog.hu/ 2010.03.02. 08:36:09

Azért jókora marhaságokat lehet itt olvasni.

1. A középiskolai jegynek alig van köze ahhoz, hogy ki hogy végzi el az egyetemet. Egy lópikula középiskolában mindenki ötöst kap puszira, és pofára esik az első ZH-n, egy versenyistállóból kijövő bukdácsoló kettes-hármas meg kitűnő lehet az egyetemen. Felejtsük már el a teljesen heterogén középiskolai oktatásból hozott jegyek egymáshoz hasonlítását.

2. A BSc képzés a valamikori főiskolai képzéssel _céljában_ és nem minőségében azonos: piacképes emberek képzése. Ez hagyományos főiskolai minőségben kábé OKJ színvonalat jelent: néhány kurrens eszközzel betanított munkás képzését. A BSc-vel szembeni elvárás ennél magasabb, hordozható, eszközfüggetlen szakmai ismeretekről van szó.

3. Hogy a HR-es miről mit gondol, azt ne vegyük már értékmérőnek. Az a cég, ahol hülye a HR-es, majd tönkremegy. A BSc-sekre a piaci igény legtöbbször magasabb, mint az MSc-sekre a tipikusan kisebb fizetési követelések miatt, a gyakorlati ismeretek egyezése mellett. Ezalól persze kivétel, ha az MSc témája közel áll az adott cég profiljához.

4. A fejkvóta rendszer már évek óta nem úgy működik, hogy ahányat felvesznek, annyi pénzt kapnak. Mára már csak költségtérítéses képzésre éri meg anyagilag butákat felvenni. A pénzosztás úgy megy, hogy az állam szakmánként ad keretszámot, megnézik központilag a felvételi pontszámok _teljes_, intézményeket összeöntő listáját, az első N ember után jár fejkvóta annak az intézménynek, ahová megy. A többi felvett ember után nem kap az intézmény pénzt. Tehát az egyetemeknek érdeke az okosabbakat elcsábítani, és csak annyit, amennyi még vélhetően a fejkvótás listára fér.

Terézágyú 2010.03.02. 08:48:06

@flugi_:
"A középiskolai jegynek alig van köze ahhoz, hogy ki hogy végzi el az egyetemet."

Hááát, köze azért van, csak szerintem mindig van egy rakás kivétel. Hogy csak a saját példámat mondjam: a gimnáziumban én olyan 3,7 voltam mindig, tehát nem is gondolhatta senki, hogy diplomám lesz valaha (érettségi után nem is felvételiztem) - aztán most meg csak van diplomám, sőt... :)

Zincsilla 2010.03.02. 08:51:47

Atya világ, ezt a gusztustalan dizájnt ki találta ki ennek a blognak???

bolognaciki 2010.03.02. 08:54:29

@SCUMM: Nem akartam túl hosszúra nyújtani a posztot, de nagy különbség van az egyes karok között. Hogy lehetetlen 3 év alatt BSc-t csinálni, az többnyire igaz az ELTE TTK-ra, de egy szabad bölcsész BA-t, tudomásom szerint, nem nagy erőfeszítés megcsinálni a BTK-n. A BME pedig továbbra is olyan középiskolás stílusban nyomatja, azaz az első napon kezedbe nyomják az órarendet, és nem sok mozgástered van eldönteni, milyen tárgyat veszel fel.
De akinek közelebbi tapasztalata van valamelyik karról, írja meg.

kozgaztanar 2010.03.02. 09:09:45

nem a bolognai rendszerrel van a baj önmagában, hanem annak magyarországi bevezetésével, jellemzőivel
az egyetemei ellenérdekeltség, a MAB monopóliuma és avítt gondolkodásmódja, a minisztériumi inkompetencia, az oktatói hanyagság, stb.
az elv amúgy tök jó: olyan legyen a hazai felsőoktatás, hogy az alapképzést követően az egész EU mesterképzéseiből válogathasson, aki akar

wombatman · http://zalog.blog.hu 2010.03.02. 09:14:07

a legnagyobb gond nem ám csak a képzés szétválasztása, mert abból még akár jó is kisülhet, lévén, tényleg van valamennyi szórás a hallgatók között: akinek elegendő az alapképzés, mert ennyire képes, és akinek nem, az pedig menjen masterre.
DE: a nagyobb gond, hogy alap+mester kombóban sem kapja ugyanazt a tudást és képzést a hallgató, mint a korábbi osztatlan képzési rendszerben, így további szakirányok elvégzésére kényszerül (ez nyilván szakmasepecifikus, elsősorban humán területre érvényes). Ráadásul a hallgatók semmilyen komoly szóbeli vizsgatapasztalattal nem rendelkeznek, ami meg elképesztő.

egyenlítő 2010.03.02. 09:16:58

Az ősszel készült egy nagy felmérés a BME-n, első éven, szintfelmérő dolgozatokkal (matek, fizika). Az eredmény:
- a felvételi pontszámtól függetlenek voltak az eredmények (egyébként siralmasak, több, mint a fele elégtelen);
- akik emelt szintű érettségit tettek, határozottan jobbak voltak;
- akik tanulmányi versenyen is indultak, még jobbak.

MSc szinten pedig még nem végzett Magyarországon senki (ősszel indult az első évfolyam), úgyhogy a tudásukat és a felvételi esélyüket kár értékelni.

Jaffar 2010.03.02. 09:33:30

A posztolónak csak azt üzenném, hogy VÉGRE, ha itthon szerzek egy diplomát és külföldre szándékozok menni (most mindegy, hogy dolgozni, vagy továbbtanulni), akkor nem kell szenvednem, mert Európában MINDENHOL kerek-perec elfogadják és tudják, hogy mit tanultam. Eddig ez nem így volt. Lehet, hogy ez az egyetlen pozitívum, de azért nem kellene csak azért lehúzni valamit, mert ez most éppen divat. Inkább azzal kellene foglalkozni, hogy az általad említett oktatóknak miért nem volt halvány fingja magáról az új rendszerröl. Miért van az, hogy nálunk mennyiségi felsöoktatás van és nem minöségi? Jah, hogy mindenki ingyenélö (és most lehet megsértödni), beleértve a tanárokat is. Tisztelet persze a kivételeknek. A feleségem egy éve végzett (az elsök közt) Óvodapedagógus szakon, de a 3 év alatt mindösszesen 2 olyan tanárt tudott megnevezni, akik VALÒBAN TANÌTANI AKARTAK. A többi az csak bejár, politizál és/vagy azt lesi, hogyan lehet elörébb jutni. Persze sírni mindig könnyebb, mint tenni valamit. A feleségem szakán (levelezö) a 40-böl 12 kapott diplomát a 3.-ik év végére. A 12-böl (most tessék megkapaszkodni) 3-nak volt nyelvvizsgája, a többi túlkoros volt, tehát nekik már nem kell a nyelvvizsga. Itt tartunk. Én már az érettségihez 1 nyelvet, igaz csak alapfokon, de kötelezövé tennék. A BA-hoz középfok, a Masterhez meg 1 közép- és minimum még 1 alapfok. Jah és persze nem választott nyelv, hanem az angol kötelezöen (a középiskolában) és utána többi szabadon választott VILÀGNYELV és nem holmi senki által sem beszélt törzsi baromság.

Picur87 2010.03.02. 09:53:20

Én sem vagyok túlzottan oda a rendszerért. Ennek valóban az az oka, hogy ha az ember dolgozik mellette, mert fizetős és valamiből finanszírozni kell, akkor nem lehet megcsinálni. Arról nem is beszélve, hogy ráadásul a magánkézben lévő főiskolák azt tesznek, amit akarnak... Eredetileg Helleres voltam, amit most bekebelezett a BKF, ami fél év alatt szinte teljesen megváltoztatta a teljesítési rendszert.
Munka miatt a Helleren is szívtam, mert nem sikerült egy tárgyam 2 évben, amire 5(!!!) másik épült és nem indítottak belőle vizsgakurzust, amit jelzem megtettek, amikor egy évvel később a már teljesített tárggyal a zsebemben 5plusz tantárggyal indítottam a félévet, hogy aztán 18 tárgyból vizsgázhassak. Szóval a dolgok szépen továbbgyűrűznek. Arról nem is beszélve, hogy minimum 6 hónap a szakmai gyakorlat, ami mellett teljesítsd a megmaradt tárgyaidat és még írd a szakdolgozatod is...
A BKF viszont jelenleg a vizsgakurzust engedélyezi ugyan, de az újra felvett tárgy mellett nem veheted fel, ami ráépül... tehát akkor minek... aber sikeresen eltörölték a kredit alapú fizetést, szóval akkor is 212 ezret fizet az ember gyereke, ha 2 tárgya van és akkor is ha 12. Meg akkor is ha gyakorlaton vagy. Abszolút nyalóka... fizessé
Úgyhogy én is 4 éve csinálok egy 3 éves képzést és még van belőle egy évem, amikor is 2 tárgy/félévvel örvendeztetem meg magam, a főiskolát meg majd fél millával 4 tárgyért... tiszta élvezet...
Jah, a fizetős, nem fizetősről meg a gimi összefüggéséről annyit, hogy van egy srác, aki lóf*szt nem fizet és már akkor másodéves volt, mikor én elsős és gyanítom én előbb is végzek...

TAXI 2010.03.02. 10:24:53

A középiskola-egyetem párhuzamban nincs semmi. Személy szerint szinte csak ketteseim voltak utolsó két évben, most mégis 4 környékén vagyok a felsőoktatásban.
*off: felsőfokú szakképzésnél egy tavaly végzett csoport még nem "modulrendszerben" vizsgázott, benyalt nagyjából 60 tételt + nyelvvizsga, és mehet. Ezzel szemben egy idén végző csoportnál már nincs nyelvvizsga, de megfejelték még körülbelül 230 tétellel, és a záróvizsga írásbeli része lesz csak 570 perc(!)2 napra lebontva, és a szóbeli vizsga 4 napig szakdolgozat megvédéssel.
És ez csak egy felsőfokú szakképzés, 2 évvel -beleértve a szakmai gyakorlatot is-.
süti beállítások módosítása